Vörös tenger
A Vörös-tenger vize voltaképpen egy hosszú, keskeny szalag, amely észak-nyugatról a Szuezi öböltől nyílik délnyugatra Báb-el-Mandebig. Déli vége az Ádeni öblön keresztül csatlakozik az Indiai óceán víztömegéhez. 438 000 (négyzetkilométer) területével annak a hasadék völgynek az északi végét foglalja el, amely még mindig kialakulóban van amint Afrika és Arábia techtonikus lemezei távolodnak egymástól. A Vörös-tenger aljzatán két alapvető alakzat figyelhető meg: egy széles sima, kontinentális self, és egy tengely irányú mély teknő völgy. A táguló tengelyfenék mélyén működő tűzhányók a geotermális vízzel teli elszigetelt tereprajzi mélyedések a Vörös-tenger középső és északi részében valamint a magas hőmérséklet illetve a csekély csapadék következtében kialakuló párolgás a világ egyik legforróbb és legsósabb tengervízét hozta létre. Ennek tudható be, hogy a korallok dúsan nőnek sokkal északabbra is, mint rendes körülmények között, és ebben a gazdag természeti környezetben több száz korall faj és csaknem ennyiféle hal és gerinctelen állat virul, mint az ausztrál Nagy-korallzátonyon.
A tenger legnagyobb szélessége kelet-nyugati irányban 350 km, de egyes részein 160 km-nél is keskenyebb, és a víznek jóformán nincs árapály mozgása. Az áramlások főként a vízoszlopokban mutatkozó rétegsűrűségek eltéréséből erednek. Északon a legnagyobb a dagály magasság, a tavaszi áradás idején eléri a 0,9 m-t, de a Vörös-tenger középső részén szinte alig tapasztalható árapály. Az év legnagyobb részében észak-nyugatról fújnak az uralkodó szelek, vízfelszínre a legnagyobb hatást a szél által keltett időszakos változások, és a nyári párolgás gyakorolja a Vörös-tenger középső részén.
Ez az egyik legmélyebb tenger a világon: legnagyobb mélysége 3040 méter, Port-Sudan és Dzsidda között a geotermikus medencékben több mint 250 ezredrész sótartalmat mértek. A hőmérséklete pedig 60 ºC, ez arra utal, hogy a geotermikus tengervíz a kitörés helyén forróbb 100 ºC-nál. A Vörös-tengerhez tartozó szárazföld általában hegyvidéki jellegű, amely alacsony, homokos síksággal éri el a partot. A Sínai félsziget az Akabai öblöt választja el a Szuezi öböltől, amelyet a Szuezi csatorna köt össze a Földközi tengerrel. Az Akabai öbölbe a Tirran szoroson a Szuezi öbölbe a Gubal szoroson vezet az út. Ezeken, a veszélyes vizeken rendkívül sűrű a hajó forgalom, ennek következtében sok hajóroncs fordul elő.
