Az ember is felelős lehet a hétvégi esőkért
2009-07-31 12:42:57 - Egyéb
A nemzetközi kutatások azt igazolják, hogy hétvégente gyakrabban van rossz idő a fejlett világban. Az emberi tevékenység és az esőzések közti összefüggés még nincs bebizonyítva, de a jelek egyértelműnek tűnnek.
Korábban megjelent cikkünkből kiderült [1], hogy az Izland térségéből hat-nyolc naponta induló ciklonok rendszerint komoly lehűléssel járnak a Kárpát-medencében. Nem csak érzetről van szó, a periodikusság miatt könnyen elképzelhető egy olyan nyár, amikor rendszeresen hétvégére esik a frontok érkezése.
A nemzetközi helyzet
A jelenség azonban nem csak Magyarországot érinti. Nemzetközi kutatásokból kiderül, hogy a hétvégi lehűlés Angliában, az Ibériai-félszigeten, Németországban, sőt még az Egyesült Államokban is érezhető. Márpedig ha egymástól több ezer kilométerre található területeken is hasonló jelenség játszódik le, akkor a frontok mellett kell, hogy legyen más oka is a lehűlésnek. A kutatók szerint viszonylag könnyen belátható, hogy ez az emberi tevékenység.
A következtetés egyszerű: csak az embernek jelentenek valamit a hétnapos ciklusok, ha tehát egy természetes folyamat is heti periódusokban ismétli önmagát, akkor annak szükségképpen köze van az emberhez.
A tudósokat már 1998-ban foglalkoztatta a hétvégente érkező eső oka. Az Arizonai Egyetem egyik kutatója, Dr. Randall Cerveny 1979-től 1995-ig vizsgálta [2] az időjárást az Atlanti óceán két partján. Arra a következtetésre jutott, hogy a víztömeg fölött ugyan nem volt kimutatható különbség az egyes napok átlagos időjárása között, a partokhoz közeledve a helyzet megváltozik. Az Egyesült Államok sűrűn lakott keleti partvidékén például huszonkét százalékkal gyakrabban esett szombaton, mint hétfőn. Az Atlanti-óceán térségének hurrikánjait, trópusi viharait közel ötven évre visszamenőleg elemezve hasonló periodikusság volt megfigyelhető.
Hasonló eredményre jutott egy tíz évvel későbbi kutatás az Atlanti-óceán túlpartjáról. Ahogy azt Dominique Bäumer, a karlsruhei meteorológiai intézet munkatársa megjegyezte [3]: „Az időjárás természetes okokból is meglehetősen kellemetlen Angliában, a hétvégék azonban rendszerint még sokkal rosszabbak.”
De megvizsgálták ezt a kérdést kutatók szerte a világban: a barcelonai egyetem negyvenhárom év eredményeit átnézve [4] azt találta, hogy a spanyol városok nyári hétvégéken hűvösebbek, több eső éri őket, mint hétköznapokon, míg a téli hónapokban éppen a szárazság a jellemző. Az egyetem arra a következtetésre jutott, hogy függetlenül a frontoktól és tájegységektől, az időjárás hétvégente ugyanúgy kellemetlenebb Japánban, Kínában, az Egyesült Államokban és Európában is, méghozzá ugyanabból az okból: az emberi tevékenység miatt.
Összefüggést keresnek
Tény, hogy hétfőtől péntekhez közeledve egyre több környezetszennyező anyagot juttatunk a levegőbe, ezek koncentrációja péntek estére éri el a maximumot. A levegőbe jutó részecskék visszaverik a napfényt, és képesek befolyásolni az esőfelhők kialakulását [5], így közvetve felelőssé tehetők a esőzésekért is. A kutatók már korábban is sejtették, hogy a jelenség helyi szinten képes valamelyest befolyásolni az időjárást, arról azonban máig nem készült átfogó felmérés, hogy a sűrűn lakott területek, nagyvárosok hogyan képesek egy nagyobb térség, például Európa vagy az Egyesült Államok keleti partvidékének időjárást megváltoztatni.
A kölcsönhatás pontos leírása továbbra is várat magára. „Úgy gondoljuk, hogy a légkörben bekövetkező változások valamilyen indirekt kölcsönhatás eredményei lehetnek, mindenesetre a légkör dinamikája heti ciklusban változik” – mondta el [6] Arturo Sanchez-Lorenzo, a barcelonai egyetem klimatológusa.
Bár a tudósok sötétben tapogatóznak, a trend mindenesetre látszik: az esős szombatokat, vasárnapokat többnyire napos, melegebb hétfőn követik, a kutatások szerint azért, mert a hét végén kitisztul a térségek levegője, és megszűnnek az említett „indirekt kölcsönhatások”. Mindenesetre az eredményeket több mérés is igazolta, még az is kiderült, hogy az említett térségek légnyomása többnyire alacsonyabb a hét közepén, mint a hét utolsó két napján.
Más kutatók ugyanakkor kételkednek az eredményekben. Thomas Bell, a NASA egyik szakértője szerint könnyen félrevezetheti az embert [7], ha az időjárást heti bontásban figyeli, mert így túl kis szeletet emel ki egy túl nagy rendszerből. Osztja Bell nézetét Dr. Douglas Maraun, a kelet-angliai egyetem szakértője is, szerinte kétséges, hogy az emberi hatás egy ilyen nagy időjárási rendszert érdemben tudna befolyásolni.
