A fehér cápa úgy gondolkodik, mint egy sorozatgyilkos
2009-06-23 07:10:55 - Egyéb
Az emberi sorozatgyilkosokhoz hasonlóan szemelik ki és vadásszák le áldozataikat a nagy fehér cápák.
A tengerek legfélelmetesebb ragadozói zsákmányuktól nagyjából 90 méterre, a homályos vizekben cirkálva figyelik ki a fiatal, magányosan úszkáló fókákat: elég közel ahhoz, hogy lássák áldozatukat, de elég távol, hogy észrevétlenek maradhassanak. Közben ügyelnek arra is, hogy ne legyen a közelben másik cápa, amely vetélytársnak bizonyulhat. Alulról, szinte láthatatlanul támadnak prédájukra, és mindig tanulnak korábbi gyilkosságaikból.
A kutatók az úgynevezett sorozatgyilkos-profil segítségével vizsgálták a fehér cápák vadászmódszereit. Valamiféle stratégia mentén folyik a dolog - mondta a tanulmány társszerzője, Neil Hammerschlag, a Miami Egyetem cápakutatója, aki 340, fókák elleni támadás megfigyelésében vett részt a dél-afrikai Fóka-sziget partjainál. Elmondása szerint, ha a szigetnél vadászó cápák véletlenszerűen csapnának le áldozataikra, elég lenne az összegyűlő fókák közelében úszkálniuk. Ám nem ezt a helyzet.
Hatalmas különbség van az emberi szörnyek és a tengeri ragadozók között: a motiváció. Előbbiek az izgalom, a kielégülés végett végeznek áldozataikkal, az utóbbiak pedig a táplálékért, vagyis az életben maradásért teszik ugyanezt. A nagy fehérek a természet teremtményei, és így védelemre szorulnak - magyarázta Hammerschlag.
Elvileg mindkettőnek ugyanaz a szándéka: célpontot, prédát vagy áldozatot találni. Rejtőzködniük kell, ha eredményesek akarnak lenni a keresésben - tette hozzá a tanulmány másik szerzője, D. Kim Rossmo, a Texas állambeli San Marcos Egyetem kriminológiai intézetének professzora, aki korábban 21 évig dolgozott rendőrségi alkalmazottként.
A már elhunyt kanadai cápaszakértő, R. Aidan Martin, a földrajzi profil egyik úttörője, Rossmóval együtt alkalmazta először a bűnözők felkutatásához használatos módszereket a cápák tanulmányozásához. (A földrajzi profil révén a bűntettek helyszíneiből kirajzolódó séma alapján próbálják kézre keríteni az elkövetőket.) Martin és Hammerschlag reggeltől estig figyelték a ragadozókat. Az idősebb fehér cápák ügyesebbek és óvatosabbak voltak a fiatalabb, tapasztalatlanabb cápáknál, ezzel is bizonyítva a tanulási folyamatot.
Bár a mostani kutatás csak egy régióra korlátozódott, valószínűleg ugyanezek az elvek érvényesülnek a többi vadászterületen is, így - bár az emberekre irányuló cápatámadások igen ritkák - ezeknek az övezeteknek az elkerülésével jó eséllyel megelőzhetők a végzetes találkozások.
Vélemény:
A kutatók által megfigyelt jelenség "emberi tulajdonságokkal és emberre jellemző cselekedetekkel ruházza fel" a cápákat. A cápáknak erről más lehet a véleménye..., szerintem csupán élni szeretnének. Az életben maradás feltétele a génekben kódolva található és ha egy élőlény képes hatákony módszereket kifejleszteni az életbenmaradása érdekében, akkor ez " emeberileg" pozitív emóció! Kicsit fura a kutatók megközelítése nem???!!!
Attila
